A lélek színei

Ne menekülj a stressztől! A boldog élet közel sem stresszmentes...

2017. július 07. 17:36 - A lélek színei

A stressznek jó oldala is van, és ha megtanulunk másképp gondolkodni róla, kevesebb kárt okoz.

00013_stressz3.jpg

Aki rossznak tartja a stresszt, arra a stressz negatívabban hat. 1988-ban amerikai kutatók 30 ezer embert kérdeztek meg, hogy mennyi stresszt éltek át az elmúlt egy évben, és szerintük mennyire káros a stressz az egészségükre. 8 évvel később megnézték, a válaszadók közül hányan haltak meg. Azok, akik erős stressznek voltak kitéve, 43%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg. Érdekes azonban, hogy ez az eredmény csak azokra vonatkozott, akik a stresszt egészségkárosító dolognak gondolták. Mi következik ebből? Az, hogy nem mindegy, miként vélekedünk a stresszről. Kelly McGonigal, A stressz napos oldala c. könyv szerzője szerint könnyebb megbirkózni a stresszel, ha megváltoztatjuk a hozzáállásunkat, szakszóval: a gondolkodási beállítódásunkat.

Egyre nagyobb stresszként éljük meg ugyanazt

Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2007-től évente megvizsgálja a lakosság stressz-szintjét, és felméri azt is, hogy mennyi stresszt tartanak az emberek még elfogadhatónak, és mennyit kóros mértékűnek. A résztvevők a mérsékelt stresszt tekintették optimálisnak, ám a következő évben ugyanazt az értéket, amit az előző évben optimálisnak tartottak, már károsnak tartották. Mi következik ebből?

A stresszel szembeni tűrőképességünk folyamatosan csökken, vagyis mindent egyre stresszesebbnek élünk meg.

Mit lehet tenni ez ellen? Először is felhagyni azzal a gondolkodásmóddal, hogy a fontos problémák olyan mélyen gyökereznek, hogy megváltoztathatatlanok. A stresszről az a beidegződésünk alakult ki, hogy káros, ezért kerülni kell. Ha ezt megváltoztatjuk, egyetlen döntés olyan dominó-hatást indít be, amely változások egész sorozatát fogja hozni.

Hogyan lehet megváltoztatni a gondolkodási beállítódásunkat?

A módszer lényege az, hogy a kutatók elvetnek egy gondolatmagot az emberek fejében, és valahogy elérik, hogy az illető ezzel a gondolattal sokat foglalkozzon. Mondjuk úgy, hogy megkérdezik tőle, hogyan vonatkozik ez az állítás rájuk, hogyan figyelték meg az életükben. Minthogy sokat forgatják fejükben az adott kérdést, megváltozik a beállítódásuk.

A változás 3 lépése tehát:
1. az új nézőpont magjának elvetése
2. az új nézőponttal kapcsolatos saját élmények keresése, ill. saját élményt jelentő gyakorlatok elvégzése
3. az új elképzelés megosztása másokkal.

Figyelemreméltó az a változás, amit David Yeager, a Texasi Egyetem beállítódáskutatója 9. osztályos gyerekeknél ért el a fenti módszer segítségével. Célja az volt, hogy a gyerekek elhiggyék, képesek a fejlődésre. Ennek érdekében a következő gondolatmagokat ültette el a fejükben:

„Aki most vagy, az nem feltétlenül ugyanaz, mint aki leszel.”
„Ahogy mások látnak vagy bánnak veled, nem feltétlenül azt jelzi, milyen vagy valójában, vagy milyen leszel.”

A tanulóknak fogalmazást kellett írniuk, amely egy olyan változásról szól, amelyre illik a fenti két mondat. Róluk magukról vagy valaki másról is szólhatott a történet, melyet egyes szám első személyben kellett elmesélniük. A kísérletben résztvevő 120 gyerek év végére átlagosan egy egész jegyet javított azokhoz a társaikhoz képest, akik nem vettek részt a kísérletben.

00013_stressz2.jpg

Miért van szükségünk a stresszre?

A boldog élet közel sem stresszmentes, bár ez első hallásra paradoxonnak tűnik. Azonban ha megpróbáljuk elkerülni a stresszt, az nemcsak sok energiát vesz el, de megfosztjuk magunkat olyan örömforrásoktól, amiket a társas kapcsolatok jelentenek.

Gondoljunk csak bele: ha nem akarunk stresszt átélni, akkor nem tudunk közelebb kerülni másokhoz, nem élhetjük át az összetartozás élményét, nem tudjuk meg, milyen jó érzés gondoskodni valakiről stb. Ráadásul rossz szemmel nézünk magunkra, amikor ennek ellenére valamiért mégis stresszt érzünk, mintha valami baj lenne velünk.

A stresszmentes élet egyáltalán nem garantálja a boldogságot, sőt! A boldog emberek nem kerülik a stresszt, mivel azok a dolgok, amelyeket fontosnak és kívánatosnak tartunk, igenis magas stressz-szinttel járnak. Hogyan is lehetnénk elégedettek az életünkkel, ha a stressz elkerülése céljából ezektől a dolgoktól is megfosztjuk magunkat?

Ezért érdemes a stresszre kicsit úgy tekinteni, mint a vizsgadrukkra: mint ami kellemetlen érzés, de hasznos, mert hozzásegít, hogy jól teljesítsünk. A stressz energiát ad, hogy a megfelelő módon reagáljunk a kihívást jelentő helyzetekre, segít tanulni és fejlődni. Ha sikeresen kezelünk egy stresszhelyzetet, akkor érezzük, hogy képesek vagyunk helyt állni, és legközelebb ellenállóbbak leszünk.

 

Forrás: Kelly McGonigal: A stressz napos oldala. Miért jó a stressz és hogyan bánjunk vele ügyesebben? (Ursus Libris, 2016)

Szólj hozzá!
Címkék: stressz életmód

A bejegyzés trackback címe:

https://alelekszinei.blog.hu/api/trackback/id/tr6112647897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.