A lélek színei

Félek, hogy elmegy mellettem az élet – valami baj van velem?

2017. június 21. 18:31 - A lélek színei

Ismerd meg korunk új szorongásos betegségét, a FoMO-t!

00009_fomo3res2.jpg

Az ember alapvetően kíváncsi természet, szeret felfedezni új dolgokat. Ez az igény azonban szorongásos problémává is fajulhat, amely manapság egyre gyakrabban üti fel a fejét, és a szakirodalom a FoMO (Fear of Missing Out) nevet adta neki. A FoMO áldozatai folyamatos stresszben élnek, mert attól félnek, hogy lemaradnak valamiről. Ezt a szorongást időlegesen enyhíteni tudják a közösségi oldalak rendszeres ellenőrzésével, de hosszú távon ez a módszer több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár.

A Facebook és társai ugyanis megadják azt az illúziót, hogy nem maradunk le semmiről, hiszen az internet világában minden hír egy kattintással elérhető. Ám azzal, hogy minden eseményt látunk, amely egy időben az ismerőseinkkel történik, bár kíváncsiságunk kielégül, szorongásunk fokozódik. Úgy érezzük, állandó készenlétben kell lennünk, nehogy elmulasszunk egy fontos hírt vagy baráti programot. Folyton azzal kell szembesülnünk, hogy nem tudunk mindenhol ott lenni, ahol szeretnénk, vagyis szükségképpen kimaradunk valamiből. Ennélfogva az olyan szorongásos problémák, mint a FoMO is, ma nagyobb teret kapnak, mint korábban, amikor az információáramlás még lassabban történt. Ezt felismerve néhány éve a tudomány is foglalkozni kezdett a jelenséggel.

Tudod, miért vagy elégedetlen az életeddel?

Jó pár kutatás adott már számot róla, hogy a közösségi oldalakon a legtöbb ember a szebbik arcát mutatja – vagyis amit ott látunk, az a másik életének egy megszépített verziója. Egyénfüggő, hogy a lájkok reményében ki meddig megy el, és mennyire torz az a kép, amit mutat magáról; viszont aggasztó, hogy a kutatások szerint még ennek tudatában se bírjuk megállni, hogy ne hasonlítsuk össze saját életünket az ismerőseinkével.

Ez az összehasonlítás általában azt az érzést kelti bennünk, hogy mindenki más színesebb, élvezetesebb, izgalmasabb életet él, mint mi. Az ismerőseink által feltöltött képek nemcsak arról adnak hírt, hogy éppen ki hol nyaral / kirándul / fesztiválozik, hanem az olyan jelentős életeseményekről is, mint a házasságkötés, előléptetés, gyermek születése. Amikor mások életében olyan esemény következik be, amire mi is régóta vágyunk, de eddig nem tudtuk elérni, érzékenyen érinthet minket a hír. Az összehasonlítás tehát elégedetlenné és boldogtalanná tesz.

A FoMO áldozatai ördögi körbe kerülnek, amit a Facebook és a többi közösségi oldal hoz létre. Újra és újra belépünk, hogy ne maradjunk le semmiről, belépve viszont úgy érezzük, az életünk unalmas és minden lehetőséget elszalasztunk, minden jóról lemaradunk.

A fantomregzés szindróma

A FoMO egyik kísérőjelensége a fantomrezgés szindróma, amikor azt hisszük, rezgett vagy csengett a telefonunk, de amikor megnézzük, kiderül, hogy mégsem. Miért alakul ez ki? Azért, mert folyamatosan az üzeneteinkre, értesítésekre, hívásokra figyelünk. Az idegtudomány úgy találta, az agyunknak nem tesz jót ez a folyamatos igénybevétel. Időnként szünetet kell tartani a koncentrációban, hogy az agy visszatérhessen a nyugalmi állapotába. A FoMO és a fantomrezgés azonban lehetetlenné teszi, hogy kikapcsoljunk.

Van egy hasonló jelenség, amelyet nomofóbiának (No Mobile Phone Phobia) neveztek el. Aki nomofóbiában szenved, folyton attól szorong, hogy a telefonja elveszhet vagy lemerülhet.

00009_fomo2.jpg

És ha csak szeretek képben lenni?

Nem biztos, hogy FoMO-d van, de azért nem árt végiggondolni, mennyire jellemzőek rád az alábbi állítások.

● Néha azon gondolkodom, túl sok időt töltök a hírek és a legfrissebb események követésével.
● Zavar, ha nem tudom, mivel töltik az idejüket a barátaim.
● Ha valahol jól érzem magam, minél több részletet szeretek megosztani erről az ismerőseimmel (például Facebookon).
● Akkor is figyelemmel követem, mit csinálnak a barátaim, amikor éppen nyaralok.
● Gyakran használom a közösségi oldalakat reggeli, ebéd vagy vacsora közben.
● Lefekvés előtt és felkelés után tizenöt perccel is használok közösségi oldalt.
● Nyugtalanít, ha ki kell hagynom egy baráti összejövetelt.
● Több közösségi oldalt is használok az alábbiak közül: Facebook, Instagram, Twitter, MySpace, LinkedIn, Pinterest, Google+, Tumblr

Ha több is van, ami igaz rád, akkor valószínűleg te is éltél már át szorongást mások életeseményeit látva, te is féltél, hogy lemaradsz valamiről. Ezt fontos időben felismerni, hogy fel tudd venni a harcot a FoMO ellen.

Hogyan küzdjünk ellene?

A FoMO-nak azért lehet pozitív hatása is. A közösségi média olyan információkhoz is hozzájuttathat, amelyek előnyös változást idézhetnek elő az életmódunkban vagy kapcsolatainkban. Ismerőseink fotói időnként új kihívásokat állíthatnak elénk, ami lehet jótékony is, pl. egy új hobbi kipróbálása, egy utazás vagy munkahelyváltás. Fontos azonban tisztán látni, hogy a FoMO milyen veszélyt jelent a lelki egészségünkre nézve, és ha észrevesszük, hogy áldozatává váltunk, akkor tenni ellene. Hogyan?

Meg kell tanulnunk pozitívan megélni azt az élményt, hogy lemaradunk valamiről. Ez a FoMO ellentéte, amit a szakemberek JoMO-nak (Joy of Missing Out) neveztek el. Fontos, hogy értékeljük az egyedül töltött időt, hiszen csak rajtunk múlik, mivel töltjük ki üres perceinket. A FoMO arra késztet, hogy a figyelmünket mások életére fordítsuk a saját életünk helyett. Ha felhagyunk az állandó készenlétben állással és mások figyelésével, akkor a figyelmünket végre befelé, önmagunkra irányíthatjuk. Ez segít hozzá ahhoz, hogy épp a saját életünkről ne maradjunk le.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://alelekszinei.blog.hu/api/trackback/id/tr2012611789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.