A lélek színei

Használd ki a szabadidőd! Ilyen a jó nyaralás pszichológus szemmel

2017. július 16. 20:24 - A lélek színei

Soha máskor nincs annyi lehetőséged az önfejlesztésre, mint amikor te döntheted el, mit csinálsz és kivel.

00014_nyaralas3.jpg

Nyár van: a pihenés, utazás, kikapcsolódás ideje. Általában alig várjuk, hogy kiszabaduljunk a hétköznapi fáradalmak közül, és végre lazíthassunk. Azonban nem mindegy, hogyan töltjük el a szabadidőt: mivel és kinek a társaságában. Nem szoktunk gondolni rá, de ezek a rövid időszakok azért érnek kincset, mert ilyenkor mi döntjük el, mit csinálunk – és ha akarunk, ilyenkor fejlődhetünk legtöbbet. Életünk minden egyéb területén kötelességet teljesítünk, többé kevésbé kényszerből végzett feladatokat látunk el. Szabadidőnk során azonban lehetőségünk van dolgozni életünk megváltoztatásán, új dolgokat tanulni, és tenni önmagunkért.

Tovább
Szólj hozzá!

Ne menekülj a stressztől! A boldog élet közel sem stresszmentes...

2017. július 07. 17:36 - A lélek színei

A stressznek jó oldala is van, és ha megtanulunk másképp gondolkodni róla, kevesebb kárt okoz.

00013_stressz3.jpg

Aki rossznak tartja a stresszt, arra a stressz negatívabban hat. 1988-ban amerikai kutatók 30 ezer embert kérdeztek meg, hogy mennyi stresszt éltek át az elmúlt egy évben, és szerintük mennyire káros a stressz az egészségükre. 8 évvel később megnézték, a válaszadók közül hányan haltak meg. Azok, akik erős stressznek voltak kitéve, 43%-kal nagyobb valószínűséggel haltak meg. Érdekes azonban, hogy ez az eredmény csak azokra vonatkozott, akik a stresszt egészségkárosító dolognak gondolták. Mi következik ebből? Az, hogy nem mindegy, miként vélekedünk a stresszről. Kelly McGonigal, A stressz napos oldala c. könyv szerzője szerint könnyebb megbirkózni a stresszel, ha megváltoztatjuk a hozzáállásunkat, szakszóval: a gondolkodási beállítódásunkat.

Tovább
Szólj hozzá!
Címkék: stressz életmód

Akiről rosszat mondanak, attól irigyelnek valamit – a kibeszélés lelki háttere

2017. július 05. 11:50 - A lélek színei

Hogyan küzdjük le a keserű irigységet? Ha azon kapod magad, hogy irigykedsz, érdemes önvizsgálatot tartani.

00012_pletyka.jpg

Mindenkivel előfordul, hogy visszahall egy rosszindulatú pletykát, amit róla mondtak, de az is, hogy irigységet érez valaki iránt. Ezt általában nem szeretjük magunknak beismerni, pedig jelen levő dolgok az életünkben: természetes, sőt tipikus emberi reakciók. Tehetetlenek vagyunk az ellen, hogy a hátunk mögött kibeszéljenek, és hiába ámítanánk magunkat azzal, hogy rólunk nem lehet rosszat mondani, mindenkinek van gyenge pontja, és aki akarja, megtalálja. Kivétel nélkül mindenkivel megtörténik, s talán jobban fáj, ha fülünkbe jut, hogy a hátunk mögött beszéltek ki, mintha szemtől szemben kritizálnak. A pletyka ellen ugyanis védtelenek vagyunk.

De mi mozgatja azt, aki pletykál, és milyen pszichés nyeresége származik belőle? Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint, aki a Pszinapszis nevű rendezvényen az irigységről tartott előadást, a rosszindulatú pletyka arra szolgál, hogy levezesse azt a feszültséget, amit a másik ember sikere láttán érzünk.

Tovább
Szólj hozzá!

Mikor és ki mondja ki? Az első szerelmi vallomás

2017. július 02. 20:18 - A lélek színei

Ki mondja ki előbb, hogy „szeretlek”, a férfi vagy a nő? Ezért fontos az időzítés, és hogy ki teszi meg az első lépést.

00011_szerelem.jpg

Minden kapcsolatban eljön egyszer a pont, amikor valaki kimondja: „szeretlek”. Hogy ki teszi ezt először, és hogyan reagál rá a partner, érdekes téma a kutatók számára. Aki elsőként mondja ki, annak egyrészt erősebb érzelmei vannak, másrészt elkötelezettebb – gondolhatjuk, ezért hajlamosak vagyunk feltételezni: a nő lesz az. Egy 2011-es vizsgálat azonban épp az ellenkezőjét bizonyította ennek: nemcsak hogy a férfiak mondják ki előbb, de ők azok, akik hamarabb érzik magukat szerelmesnek – akár már néhány együtt töltött hét után. A nők sokkal több idő alatt jutnak el érzelmileg erre a pontra. Ennek a kutatók szerint evolúciós okai vannak.

Tovább
Szólj hozzá!

Út egy magasabb szintű férfiasság felé – avagy az impotencia lelki háttere

2017. június 27. 16:44 - A lélek színei

Nem muszáj szexualitás, ragyogás és vibrálás nélkül élned

 00010_impotencia2.jpg

Beletörődünk, hogy a kapcsolatok idővel megkopnak. Evidensnek gondoljuk, hogy az intimitás, a gyönyörteli szexuális élet idővel megfakul, eltűnik, mert ez az élet rendje. De vajon tényleg ez a természetes? Dr. Buda László orvos-pszichiáter és felesége, Szentesi Szilvi intimitás coach szerint sokkal több ember szenved impotenciával kapcsolatos problémáktól, mint gondolnánk. Az olyan témák, mint a korai magömlés, a merevedési zavar, a visszautasítottság érzése, a rossz szexuális élmény, esetleg a szexualitás teljes hiánya rettegéssel töltik el a férfiakat. Alig-alig mernek beszélni azokról a gondokról, amelyek egyre több embert érintenek. Az orvosilag diagnosztizálható impotencia csak az esetek egy részében kezelhető egy keringésjavító vagy vérnyomást szabályozó gyógyszerrel. Amiről nagyon fontos lenne beszélni, az az impotencia lelki háttere, pszichés okai. Akkor tettünk meg mindent a gyógyulásunkért, ha önvizsgálatot tartunk, feltárva saját szerepünket a probléma kialakulásában.

Tovább
1 komment

Félek, hogy elmegy mellettem az élet – valami baj van velem?

2017. június 21. 18:31 - A lélek színei

Ismerd meg korunk új szorongásos betegségét, a FoMO-t!

00009_fomo3res2.jpg

Az ember alapvetően kíváncsi természet, szeret felfedezni új dolgokat. Ez az igény azonban szorongásos problémává is fajulhat, amely manapság egyre gyakrabban üti fel a fejét, és a szakirodalom a FoMO (Fear of Missing Out) nevet adta neki. A FoMO áldozatai folyamatos stresszben élnek, mert attól félnek, hogy lemaradnak valamiről. Ezt a szorongást időlegesen enyhíteni tudják a közösségi oldalak rendszeres ellenőrzésével, de hosszú távon ez a módszer több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár.

A Facebook és társai ugyanis megadják azt az illúziót, hogy nem maradunk le semmiről, hiszen az internet világában minden hír egy kattintással elérhető. Ám azzal, hogy minden eseményt látunk, amely egy időben az ismerőseinkkel történik, bár kíváncsiságunk kielégül, szorongásunk fokozódik. Úgy érezzük, állandó készenlétben kell lennünk, nehogy elmulasszunk egy fontos hírt vagy baráti programot. Folyton azzal kell szembesülnünk, hogy nem tudunk mindenhol ott lenni, ahol szeretnénk, vagyis szükségképpen kimaradunk valamiből. Ennélfogva az olyan szorongásos problémák, mint a FoMO is, ma nagyobb teret kapnak, mint korábban, amikor az információáramlás még lassabban történt. Ezt felismerve néhány éve a tudomány is foglalkozni kezdett a jelenséggel.

Tovább
Szólj hozzá!

Túlzott önkritika bénítja meg a magyar nőket – miért és mi a megoldás?

2017. június 17. 16:25 - A lélek színei

Durván alulértékelik magukat a magyar nők: 90%-uk érzi úgy, hogy belső kritikusa mindennél jobban hátráltatja az életben

00008_noi-onkritika.jpg

Egy nemzetközi felmérés szerint, amely a nők elégedettségét vizsgálta, a nők 80%-át megbéklyózza az önkritika, mind a magánéletben, mind a munkában. A kutatók 18 ezer nőt kérdeztek meg, csak Magyarországon több, mint ezret. A 17 országra kiterjedt felmérés alapján a magyar nők még a nemzetközi átlaghoz képest is önkritikusak: a TNS Hoffmann kutatócég eredményei arra mutatnak, hogy nálunk a nők 90%-a birkózik nap mint nap egy kérlelhetetlen belső kritikussal. Mi tehát sokkal szigorúbbak vagyunk magunkkal, és ez a külső körülményeknél is jobban befolyásolja életünket.

Tovább
3 komment

Szenvedélyes szerelem vagy kapcsolatfüggés?

2017. június 14. 19:43 - A lélek színei

Egy dependens kapcsolat jele is lehet, ha a szerelem irányítja minden lépésünket

00007_kapcsolatfugges.jpg

Az érzelmi függőség nem kevésbé súlyos, mint más függőségek (drog, alkohol, túlevés), ennélfogva betegség. Hullámvölgyekkel teli kapcsolatot eredményez, ami nemcsak sok szenvedéllyel, ragaszkodással jár, de szenvedéssel is, amit sokszor természetesnek veszünk, mondván: ilyen a szerelem. Dalok, versek, regények mind azt sugalmazzák, hogy a szerelem és a szenvedés szükségképpen együtt jár – tehát aki szerelmes, annak szenvednie is kell.

Van, amikor ez igaz: ha például egy számunkra fontos kapcsolatért, emberért küzdünk, vagy el kell engednünk valakit, amit a fájdalom tudatos átélésével könnyebb megtenni. A szenvedés az élet része, de nem mindegy, hogy egy fejlődéssel járó folyamat vagy egy önsorsrontó függőségi dinamika velejárója. A kapcsolatfüggő emberek egyénenként mások, de egy dolog közös bennük: soha nem érik el a beteljesült szerelem biztonságos, békét adó érzelmi állapotát. Már csak azért sem, mert a szerelmet a szenvedés nagyságával mérik.

Tovább
Szólj hozzá!

Miért hagyjuk az utolsó pillanatra? A halogatás pszichológiája

2017. június 12. 20:06 - A lélek színei

Miért halasztjuk holnapra, amit ma megtehetnénk? A halogatás nemcsak munkánk hatékonyságát rontja, de kellemetlen érzéseket is ébreszt bennünk

00006_halogatas3.jpg

Napjaink jellemző problémája a halogatás, amely egész életünkre kihat. Arról a mindenki által ismert érzésről van szó, amely arra csábít, hogy ne csináljunk semmit, vagy mást csináljunk, mint amit a helyzet megkíván. Legyen szó fontos döntésekről (pl. költözés, pályaválasztás, munkahelyváltás, családalapítás) vagy kevésbé fontosakról, hajlamosak vagyunk későbbre halasztani őket. Ez nemcsak a jövőnkre, munkánkra van negatív hatással, de érzelmi jóllétünkre is rányomja bélyegét.

A halogatás ugyanis kényelmetlen érzést, stresszt okoz, sőt, bűntudattal, önutálattal, depresszióval is járhat. Ennek oka, hogy nincs ésszerű, elfogadható magyarázata a döntés vagy feladat elnapolásának. Nem arról van szó, hogy csak megváltoztatjuk a prioritásainkat és emiatt változik a feladatok sorrendje, hanem arról, hogy nem kezdjük el, amit csinálnunk kéne, és ez tendenciaszerűen jellemző a viselkedésünkre. Mint Dr. Takács Ildikó A halogatás pszichológiája c. előadásában kifejtette: a halogatásnak számtalan eltérő mozgatórugója lehetséges, amelyek a feladatra, a helyzetre vagy önmagunkra is vonatkozhatnak.

Tovább
Szólj hozzá!

Megcsalom, de nem szakítok vele – miért és miért nem?

2017. június 10. 09:10 - A lélek színei

Miért hűtlen a férfi és miért a nő? Miért nem lépünk ki a régi kapcsolatból? Avagy a hűtlenség pszichológiai háttere

00005_hutlenseg.jpg

Az emberek 80%-a élete során legalább egyszer megcsalja a párját – derül ki dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus hűtlenségről szóló előadásából. Sokatmondó, hogy már Magyarországon is létezik olyan társkereső oldal, amely kifejezetten a félrelépésekre szakosodott: házasságban, párkapcsolatban élő emberek számára nyújt "szerető-keresési" lehetőséget...

Egy felmérés szerint minden ötödik párkereső házas vagy kapcsolatban él, és ezt nyíltan vállalják is a hirdetésükben. A szakértők szerint a szerelem másfél év után elmúlik, de a romantikára, szexre ugyanúgy vágynak az emberek – miközben a megszokott, kényelmes kapcsolatot felrúgni nem akarják. Vannak, akik a jelenséget csípőből elítélik, pedig érdemes lenne a mélyére nézni, hiszen sok embert érint. Kérdés: milyen lelki vagy személyiségbeli tulajdonságok vezetnek oda, hogy valaki szeretőt tartson, miközben megunt partnere mellett marad?

Tovább
109 komment